Technikák és tippek a gyorsolvasás fejlesztéséhez

Gyorsolvasás

Rohanó világban élünk – pláne cégvezetőként, vezetőként -, ezért aztán minden perc fontos a mindennapjainkban. Talán bele sem gondolunk, de egy nap több ezer karakternyi szöveget olvasunk el: hírlevelet, értékesítési jelentést, szakmai anyagokat, közéleti híreket és persze könyveket. Vajon mennyi időt nyernénk, ha fokozni tudnánk az olvasási sebességet?

Ezt a kérdést tették fel azok a szakemberek is, akik a gyorsolvasási technikákat kifejlesztették. Merthogy a gyorsolvasás, vagy más néven villámolvasás, nem egyetlen módszert foglal magában, hanem megközelítések és irányzatok sokaságát. Mi most a leginkább bevált gyorsolvasási gyakorlatokat mutatjuk be, hogy hamarabb a munkád végére érhess és jobban, mélyebben megérthesd azt, ami a papíron, képernyőn van.

Miért olvasunk rosszul?

Olvasni mindannyian megtanulunk, méghozzá valamikor hat-hét éves korunkban az általános iskola első osztályában. A többségünk pedig alighanem a „régi, jól bevált” módszer szerint tanulta az olvasás művészetét: először a betűket ismertük meg, aztán szótagolva olvastunk, végül pedig a folyószövegben lévő szavakat. Ez a megoldás tökéletes arra, hogy megtanuljuk az olvasást. Amikor azonban ezen már túl vagyunk, az agyunk másképp kezd működni: valójában nem betűket olvasunk, hanem az agyunk felismeri az egyes szavak képét, és azonnal értelmezi azokat.

Ezért van az, hogy akkor is el tudjuk olvasni a szavakat, ha azokban a betűk teljesen összekeverve szerepelnek, de a kezdőbetűk stimmelnek. Ha nem hiszed, akokr plábórd meg evlsaonli ezt a szvegöet. Ugye, hogy slireküt? Tévhit tehát, hogy mindent az első betűtől az utolsóig el kell olvasnunk, ha meg akarjuk érteni a szöveget. Ezzel csak időt pocsékolunk, nem vagyunk hatékonyak és nem a lényegre koncentrálunk. A gyorsolvasási tanfolyamok és technikák éppen ezeket a hibákat igyekeznek kiküszöbölni.

A villámolvasás mint megoldás: így indult

A gyorsolvasás kifejezést vélhetőleg Evelyn Wood, amerikai tanítónő találta ki az 1950-es évek végén. A hölgyet az érdekelte, hogy miért olvasnak egyes emberek lassabban, míg mások gyorsabban. Hogy erre választ kapjon, rákényszerítette magát, hogy nagyon gyorsan olvasson. Igen egyszerű technikát használt: az ujjait mozgatta villámgyorsan a könyv oldalain, ez adta meg a tempót (bizony, ez az a módszer, amiért az iskolában egy bizonyos kor felett már megfedtek minket).

Wood kísérlete olyannyira jól sikerült, hogy nem sokkal később a Utah-i Egyetemen tanította a gyorsolvasást, 1959-ben pedig könyvet is publikált a témában – ami minden bizonnyal az első gyorsolvasás könyvnek tekinthető. És hogy pontosan milyen eredményt ért el Wood? Nos, egy ember átlagosan 220-350 szót olvas el percenként. Evelyn Wood a saját módszereivel megháromszorozta ezt a számot!

A gyorsolvasás technikája: ezek a legjobb gyakorlatok

Azt már tehát tudjuk, hogy mi a gyorsolvasás, és honnan ered a metódus. Evelyn Wood munkája óta nagyon sok víz lefolyt a Dunán, és igen sokan foglalkoztak a villámolvasás témájával. Ennek köszönhetően napjainkra számos irányzat, gyakorlat és technika alakult ki, melyekkel növelhetjük a betűfalási sebességünket. Lássuk most ezek közül a nyolc legjobbat!

Átfutás

Ez a technika azt jelenti, hogy lényegében olvasás nélkül átfutunk a szövegen, és megpróbáljuk megtalálni a kulcsfontosságú részeket, pontokat. Például úgy, hogy a címsorokra, alcímekre vagy félkövérrel, más betűszínnel szedett szavakra, részekre fókuszálunk. Ez a módszer hosszabb szövegeknél válik be igazán. Érdemes akkor is bevetni, ha nem vagyunk benne biztosak, hogy a doksit megéri-e elolvasni elejétől a végéig.

Feldarabolás

Az átfutáshoz hasonló megoldás, itt azonban a hosszú szöveget egyből kisebb, könnyebben kezelhető darabokra bontjuk. Ezután pedig mindig csak egy-egy részre koncentrálunk, és azokat dolgozzuk fel. Ezzel alaposabban megérthetjük a szöveget, hatékonyabbá és gyorsabbá válik a feldolgozás, és nem terheljük meg magunkat rögtön egy hosszadalmas olvasással.

Ütemezés

Egy technika, amiben ténylegesen az olvasási sebességet turbózzuk fel. Méghozzá úgy, hogy előre meghatározunk egy olvasási tempót, és ahhoz tartjuk magunkat végig. Jó ötlet lehet egy metronómot bevetni, de akár a zene is megteszi, ha abban nincs ének. Ha egyszer belekezdtünk, ne álljunk meg: nem baj, ha egy-egy szó vagy akár teljes mondatok felett átsiklunk. Az ütemet módosíthatjuk is, ha túl gyorsnak vagy lassúnak ítéljük.

Emlékekhez kötés

Az ismeretlen szöveg megjegyzése és hatékony feldolgozása azért is okoz nehézséget, mert az agyunk az ismerős dolgokat szereti, és azokra emlékezik jobban. Segítsünk tehát neki: akármilyen száraz dolgot olvasunk is, próbáljuk valamilyen ismerős emlékhez kötni az életünkből. Ez lehet olyasmi, ami ténylegesen velünk történt, de egy filmre, másik könyvre is asszociálhatunk.

Visszafelé olvasás

A legtöbb – nem szépirodalmi – írása jellemző, hogy a végére kerül a lényeg egy rövid összefoglaló formájában. Ha tehát gyorsan akarunk haladni, akkor kezdjük itt az olvasást, és haladjunk a szöveg eleje felé. Ez a módszer abban is támogat minket, hogy jobban átlássuk és megértsük a szöveg tagolását, és hamarabb megtaláljuk a kulcsfontosságú részeket.

Olvasás ujjal vagy tollal

Evelyn Wood klasszikus és úttörő megoldása ma is működik! Elég hozzá az ujjunk vagy egy toll, amit vezetőként használunk olvasás közben. Ezzel a módszerrel ismét csak a tempót tudjuk meghatározni, és adott esetben sok gyakorlással felgyorsítani. A sorvezetőnek köszönhetően kevésbé fogunk elkalandozni gondolatban olvasás közben, és hamarabb megfoghatjuk a lényeget.

Vizualizáció

Aki vizuális típus, az alighanem alapból így olvas: fantáziaképeket, mentális ábrákat hoz létre az olvasottak alapján. Némi gyakorlással és tudatos hozzáállással bárki megtanulhatja a módszert. Fontos, hogy megtaláljuk azokat a vizuális képeket, amik hozzánk a leginkább illenek. Arra is ügyeljünk, hogy a fantáziánk ne ragadjon el minket, mert akkor már nem a szövegen lesz a figyelmünk.

Gyorsolvasó programok

Ha tényleg szorít az idő, és nem tudunk gyorsan olvasni, akkor irány a számítástechnika! Számos olyan program létezik a neten, ami a kívánt sebességben felolvassa nekünk a szöveget. Ha például MacBookot használunk, akkor a kijelölt szöveget az option+esc gombok megnyomásával tudjuk felolvastatni a géppel, a felugró ablakban pedig szabadon módosíthatjuk a sebességet.

Amennyiben már gyakoroljuk egy ideje a gyorsolvasást, akkor is segít a technika. Az online elérhető gyorsolvasás tesztekkel nyomon követhetjük a haladásunkat, és megtudhatjuk, mennyivel gyorsult a szövegfalási képességünk.

Villámolvasás

A gyorsolvasás előnyei a cégvezetésben és a mindennapi munkában

Bizonyára a te munkádban is volt már olyan, hogy felkészületlenül estél be egy meetingre, és egyszerűen nem volt időd elolvasni a kolléga/partner által küldött doksit. A gyorsolvasással elkerülheted az ilyen kellemetlen szitukat, mert rövid idő alatt is képbe kerülhetsz, és tájékozottan ülhetsz le az asztalhoz. Akkor is jól jön a villámolvasás, ha valamilyen bonyolult szakmai anyag kerül a kezedbe, amit gyorsolvasás nélkül hosszú-hosszú órákig rágnál, mire megértenéd.

Vezetőként és persze alkalmazottként is igaz, hogy mindig új dolgokat kell tanulnunk, hogy fejlesszük magunkat. A gyorsolvasás előnyeit aligha kell ecsetelni ilyen esetben. Ahogy akkor is jól jönnek a fent részletezett módszerek, ha egy kolléga által kiadott, terjedelmes feladatleírást szeretnél hatékonyan feldolgozni és megérteni, hogy hibátlanul csinálhasd meg.

Utóbbi kapcsán a MiniCRM mesterséges asszisztensét is segítségül hívhatod, aki aztán tényleg szupergyorsan olvas és gondolkodik. Ha a rendszerben lévő feladat nem világos, akkor megkérheted az MI-t, hogy foglalja össze, csináljon listát a teendőkből, fogalmazza meg másképp a feladat tartalmát. Az AI emellett arra is képes, hogy értelmezze a feladatot, és aztán tisztázó kérdéseket tegyen fel, hogy még véletlenül se legyen félreértés

MiniCRM MI asszisztens

Ha érdekel, hogy működik a MiniCRM MI asszisztense, és szeretnéd megtudni, hogyan tudnád te is a céged javára használni, akkor kérj visszahívást, és kollégánk mindent elmagyaráz. Ez nem kerül semmibe, és semmiféle elköteleződést nem is vállalsz a beszélgetéssel.