Online marketingről profiknak. Hogyan érdemes céges blogot vezetni? Hogyan alkalmazzuk a videómarketinget? Melyek a céges weboldal elengedhetetlen elemei?
Milyen is egy online vagy digitális marketingügynökség? Pörgős, kreatív, sokrétű – és általában (és jó esetben) túlterhelt. Vagyis sokféle feladat tornyosul a csapat előtt, amiket rövid határidővel kell megoldani, és többféle szakember együttműködését igényli. A csapat- és cégvezetőt ez bizony komoly kihívás elé állítja: össze kell fognia a különböző területeket, és biztosítania kell a minőséget az ügyfelek felé.
És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy egy ügynökségnek is ügyfeleket kell szereznie, azoknak számláznia kell, és a kliensek kisebb-nagyobb kívánságait fejben kell tartania és reagálnia rá. Cikkünkből megtudhatod, hogyan támogatja az összes felsorolt kihívást egy CRM-szoftver!
“Csak akkor vagy versenyképes, ha sok emberrel és komoly rendszerekkel dolgozol” – mondja a Cégépítők podcast aktuális vendége, Barazsy Ákos, aki nem volt rest kilépni a komfortzónájából, és a RoadRecord nevű, stabil alapokon álló, rendszerezett cégével megcélozta az amerikai álmot, mely úgy tűnik, rövid időn belül alaposan megtermi a gyümölcsét.
„A válságban született vállalkozások mindig életképesebbek” – a Cégépítők podcast adásában elhangzó állítás remekül passzol a mostani rapszodikus gazdasági helyzethez. Pláne, hogy Wolf Gábortól származik, aki rendkívül sokat tett azért az elmúlt bő 15 év során, hogy vállalkozói berkekben ne kelljen őt külön bemutatni.
A Kisvállalati Marketing Biblia című könyvön, illetve a Marketing Expo rendezvénysorozaton túl is számtalan formában járult hozzá kkv-k ezreinek fejlődéséhez.
Ha céget vezetsz, egészen biztosan vannak céljaid. Olyan eredmények és mérföldkövek, melyeket szeretnél elérni a következő időszakban. Néhány ezek közül talán már a következő hónapokban megvalósulhat, míg más célok eléréshez esetleg évek is kellenek. Az igazán nagy csúcsok megdöntéséhez pedig akár egy évtized is szükséges lehet.
Ahogy a hegymászók is csak pontos tervek alapján vágnak neki a hegynek, úgy te is csak akkor számíthatsz sikerre, ha pontosan tudod, hova akarsz eljutni, és milyen út vezet oda. Pontosan ebben segít az üzleti terv készítése: egy térképet kapsz, ami segít a helyes vágányon maradni. De hogyan is épül fel egy ilyen terv, és mit tehetsz, hogy a kész üzleti terv tényleg meg is valósuljon? Cikkünkből mindkét kérdésre választ kaphatsz.
A tartalommarketingről és a különböző tartalomtípusokról már több cikket is írtunk itt a blog hasábjain, ám ennek ellenére a „social”, azaz a közösségi aspektusára szűkítve is érdemes végiggondolni a témakört.
A lehető legnagyobb hiba, melyekbe a kezdő közösségi oldalt nyitó cégek beleesnek az nem más, mint hogy megosztásaik kizárólag promóciós céllal történnek. Az akciókon, termékismertetőkön és a cég szolgáltatásain felül mást nem osztanak meg. A közösségi oldaluk nem lesz más, mint az egykori Budapesti Piac cégre szabott száma. Nem meglepő, az ilyen kizárólag sales-orientált hozzáállás nem szül valós eredményeket. A látogatók és követők hamar szembesülnek ezzel az egyirányú és típusú kommunikációval, hamarosan teljesen ignorálják is azt.
A megoldás egyszerű: igazi tartalmat és hasznos információt kell megosztani a közönséggel, melyek közé csak esetenként szabad befűzni a sales-es pontokat. Erről kell szólnia a közösségi médiának.
Milyen fő csapásirányok vannak a tartalomtípusok között?
Piachoz köthető információk: egyik legalapvetőbb irány, hiszen egészen biztosak lehetünk benne, hogy a célközönségünket érdekelni fogja, a piacunkhoz kapcsolódó hírek, információk és érdekességek.
Trükkök és tippek: értékes és értéket teremtő, hasznos információnak tekinthető, ha az általunk forgalmazott terméktípussal vagy csoporttal kapcsolatban tippeket, tanácsokat, trükköket osztunk meg. Itt szubjektív aspektusban, szakértői státuszban szólhatunk a közönségünkhöz.
Reakciók, vélemények: piacunk világában vélhetően napi szinten jelennek meg új trendek, felmérések, információk. Alkossunk róluk szakmai véleményt! Új felmérés jelent meg? Új innováció netán? Adjunk róla hírt és fűzzünk hozzá szakmai kommentárt.
Karitatív tevékenység és vállalati felelősségvállalás: ha cégünk végez valamilyen karitatív tevékenységet, részt veszünk egy ilyen szervezésében vagy csak adakozunk, akkor az egyik legjobb PR csatorna lehet a közösségi oldalunk. Adjunk róla hírt, a követőink értékelni fogják.
Humor: természetesen az egyik leginkább aktivitást kiváltó tartalomtípus a humorral átitatottak tömege. Azonban vigyázni kell, mindig témában releváns, piacunkhoz köthető humoros tartalmat szabad csak megosztanunk. Személyes tanács, hogy a humoros bejegyzések rendszeres publikálása előtt érdemes magunkban tisztáznunk a márka-identitásunkat. Amennyiben komoly képet akarunk magunkról festeni, kommunikációnk is üzleties, akkor kétszer is gondoljuk meg ezt a közlési formát.
Hogyan és mikor?
Miután a „mit?” kérdést megválaszoltuk, nézzük meg, hogy mikor, milyen gyakorisággal érdemes a megosztás gombra nyomnunk.
Természetesen arra nincsen megfelelő és egzakt válasz, hogy milyen gyakran kell egy céges közösségi platformnak frissítenie oldalait. Rengeteg tényezőtől függ, a közösség méretétől, az információk fontosságától stb. Amiben viszont megegyezhetünk: tervezzünk előre, legyünk következetesek és teszteljünk, mérjünk (majd cselekedjünk a konklúziónak megfelelően).
Ahogy a web stratégiával foglalkozó cikksorozatunkban is írtuk, a tartalommarketing stratégiánkat előre kell tervezni. Amikor ezzel kész vagyunk, jöhet a megvalósítás, hiszen tudjuk, hogy mit, mikor és hova szeretnénk megosztani. Ám a gyakorlati megvalósításra több módszer van.
Végezhetjük manuálisan a megosztásokat, „real time-ban”, azaz akkor lépünk be az adott közösségi oldalra, amikor meg akarjuk osztani a tartalmat. Van lehetőség előre programozni a megosztásokat, ám ezt nem mindegyik közösségi oldal kínálja fel lehetőségként. Ezt hidalja át több külsős online eszköz is, melyek kezelik és ismerik az összes közösségi oldalt, fiókunkban pedig előre programozhatjuk akár egyenként is a megosztásokat. Ezzel rengeteg időt spórolhatunk, valamint jóval átláthatóbbak lesznek az eredmények és maga a munka is, hiszen több közösségi oldal menedzsmentje is egy helyre kerül. Természetesen ez a külsős tartalomgondozási eszköz csak bizonyos méret vagy aktivitási mennyiség után éri meg, hiszen fizetős alkalmazások.
Fontos, hogy folyamatosan figyeljük, mérjük és statisztikában vezessük a különböző típusú tartalmak, különböző időkben történő megosztásainak eredményeit. Ha látjuk, hogy bizonyos tartalomtípus kevésbé ér el jó aktivitást, vagy bizonyos időszakokban semmilyen reakciót nem érünk el, akkor erre reagáljunk és változtassunk stratégiánkon.
KPI-k, azaz a célszámok
Ahhoz, hogy mérni tudjuk a posztok és megosztások teljesítményét, tisztában kell lennünk azokkal a mérőszámokkal, melyek jól kifejezik mindezt.
Követők: ez az egyik legismertebb -és egyértelműbb mérőszám. Igaz túlértékelt, hiszen tudjuk, nem a lájkok száma árulja el igazán egy közösségi oldal sikerességét. Ennek ellenére fontos, hiszen változása jó visszajelzés lehet tevékenységünkre.
Elérés, aktivitás: egyre ismertebb és elismertebb kvantitatív mérőszám. Kijelenthető, hogy tevékenységünkre ez mutat leginkább valós képet. Megmutatja, hogy oldalainkon hány embert értünk el megosztásainkkal és milyen aktivitást sikerült kiváltanunk (továbbosztás, komment, lájk, stb.).
Demográfiai mutatók: talán magyarázatra sem szorul. A kommunikációnkat határozza az meg, hogy a közönségünk milyen átlagkorban van, honnan éri el az oldalunkat és milyen nemű.
Természetesen mindegyik közösségi oldal rendelkezik a saját típusának megfelelő riport szolgáltatással. Más vizsgálati pontok vannak a Twitternél, Facebooknál vagy a YouTube-on.
A lényegi pont, hogy tervezzünk és teszteljünk. Az eredményekre pedig reagáljunk.
A következő részben már két konkrét közösségi oldallal fogunk foglalkozni. Megvizsgáljuk, hogy a Facebookon és a Twitteren milyen kommunikációs formát, stratégiát érdemes használnia egy magyar KKV méretű cégnek, vállalatnak.
Újabb szakmai, online marketing témakört feldolgozó cikksorozatot indítunk, melyben a céges közösségi médiahasználatot fogjuk górcső alá venni.
A következő 7 cikkben megvizsgáljuk, hogy miért is van szükség a közösségi oldalak TUDATOS és KONCEPCIONÁLIS használatára, valamint megismerjük a magyar cégek számára is valid, kihagyhatatlan közösségi színtereket.
Blogunk követőinek számottevő része vélhetően használ is ilyen céges közösségi oldalakat, ahol termékéről vagy szolgáltatásáról ad információkat. A magyar cégek között egyre elterjedtebb és már a mikro szektorban is teljesen ismert és elfogadott az, hogy egy cégnek „van Facebookja”.
Talán még időt nem spórolva oda is figyeltek rá, az asszisztensre bízzátok a tartalmak megosztását, ám ennél tovább sajnos már jóval kisebb százalék jut.
Tarts velünk, kövesd cikksorozatunkat és a web stratégiához hasonlóan ebben a témában is tegyél szert valós, használható, évről-évre nélkülözhetetlenebb tudásra.
Miért van erre szükség egyáltalán?
A válasz egyszerű: mert minden vásárló és személy online van. Ezért kell neked is online lenned. Még ha csak a számokat is nézzük, jól kiolvasható, hogy ennek az online töltött időnek a nagy százalékát a közösségi oldalakon végzik az emberek. Ott lépnek kapcsolatba egymással, beszélgetnek, megosztanak tartalmakat, ajánlanak termékeket, követnek érdekes oldalakat és cégeket. Tehát a közösségi oldalakon fejezik ki érdeklődésüket.
A mai közösségi oldalak megfelelnek a század eleji kávézóknak és közösségi tereknek, ahol az ember kortól, társadalmi besorolástól és érdeklődéstől függően töltötte az idejét. Ezt most is megteszi, csak éppen online.
Ezt alátámasztandó, íme néhány adat a közösségi oldalakról: India és Kína után a Facebook lenne a harmadik legnagyobb ország a világon a több mint egy milliárd „lakosával”. Az internetező felnőttek 72%-a használ közösségi oldalt. A 18-29-es korosztály 89%-a található meg valamelyik közösségi oldalon. És nem mellékesen az amerikaiak több mint 60%-a rendelkezik okostelefonnal, ami jól mutatja, hogy az így megszerzett 0-24 órás online kontroll elengedhetetlen az oldaladon, hiszen a felhasználók bármikor hozzád navigálhatnak.
Ezek a számok egyértelműek és minden érv felett állnak. És ezek a számok magyarázzák azt a lehetőséget, melyet a közösségi oldalak rejtenek magukban a céged számára. Itt költséghatékony módon, interaktívan tudsz kapcsolatba lépni, sőt, kapcsolatot építeni a közönségeddel, azaz a vásárlóiddal.
Tudatosság
Persze ez eddig mind szép és jó, vélhetően többségeteknek mindez már nem újdonság. Ám mégis hányan rendelkeznek tudatos, koncepcionális social media aktivitással? Ha mindenki magába néz, akkor sokan bevallhatjátok magatoknak, hogy közel sem gondolkodtok elég szigorúan a közösségi oldalakkal kapcsolatban, és vélhetően messze nem annyi tudatossággal kezelitek azokat, mint ahogy lehetne.
Természetesen a közösségi médiákra vonatkozó stratégiára részletesen is kitérünk, de a koncepcionális gondolkodást érdemes a célközönség meghatározásával kezdeni. Rengeteg lehetőséged van arra, hogy legalább egy hozzávetőleges képet kapj azokról, akik vélhetően kedvelik a márkádat.
Weboldal analitikai adatok.
Ügyfeleink elemzése.
Saját tapasztalat.
Hasonló márkák oldalainak, közösségi médiumainak vizsgálata.
Ezek mind olyan lehetőségek, melyek „kéznél vannak”, csak meg kell őket vizsgálni. Ha megvan, hogy kikhez szólunk, akkor már csak azt kell meghatároznod, hogy mit szóljunk. Mi lehet az, ami ezeket a potenciális vásárlókat, azaz a követőidet érdekelhetik? Természetesen a válasz összetett, de egyértelmű: nem kizárólag az általad forgalmazott termékek és kapcsolódó információk. Azok is, de nem csak azok.
A tudatosság másik alaptézise, hogy nem darabra mész, hanem minőségre. 10 releváns és aktív követő sokkal többet ér, mint 100 olyan, aki már vásárolt, vagy teljesen passzív. A közösségi oldalak mechanikája azt mondja, hogy ha a követőidnek érdekes témákat tálalsz, akkor ők aktivitással reagálnak. Így a folyamatos kapcsolat miatt te is eléred őket. Ez az elérés, ez az interakció az, ami mozgatja a közösségi oldalakat és egyfajta minőségi kényszerben is igyekszik tartani azt.
A cikksorozat
A fenti alapgondolatokon felül természetesen mélyebb szakmai bemutatásba és elemzésbe is belemegyünk. A következő 7 részes cikksorozatban végigvesszük a legfontosabb közösségi oldalakat, melyeket egy magyar KKV-nak érdemes használnia. Megvizsgáljuk, hogy melyiknél milyen stratégiát, üzleti hozzáállást érdemes alkalmazni, valamint milyen technikákkal és tartalmi elemekkel tudod mindezt sikerre vinni.
Videó és YouTube marketing, sokat hallunk ezekről a kifejezésekről, illetve arról az egyre több vállalkozó számára bebizonyosodott tételről, hogy igenis érdemes az internet audiovizuális tartalmai felé kacsintgatni.
Nem meglepő, hogy a legnagyobb vállalatok már nagyon komoly múltra tekintenek vissza a történeteket elmesélő, nem direkt reklámot tartalmazó, önmagát mémként kezelő, szakmai vagy referenciavideók világában.
Manapság a KKV szektor szereplői közül is egyre többet ismerik fel a lehetőséget ebben a tartalmon alapuló marketingcsatornában. Sokakat a költségvonzat riaszt el, ám ez sokszor annak nem tényleges ismeretéből fakad, hiszen manapság a komoly videóteljesítménnyel bíró telefonok és az ingyenes vágóprogramok világában, igazából csak az ötletet és az időt kell beleinvesztálnunk a projektbe.
A videók nagy előnye, hogy audiovizuálisak, jobban megérintik az embert, rengeteg kutatás mutatta már ki, hogy az ilyen jellegű anyagokat, történeteket sokkal jobban megjegyzi és memorizálja a befogadó fél, mint a klasszikus csak hang, vagy írott formát.
Nézzünk meg négy fontos tételt, melyek közelebb visznek minket a megfelelő videós tartalom előállításához.
1. Mit akarunk elérni?
Mielőtt nekilátnánk a videó tartalmát, forgatókönyvét összeállítani, ne felejtsük el a legfontosabb lépést: a konverzió, lead, azaz a cél meghatározását.
Nem csak nézettséget akarunk, nem csak márkát akarunk építeni, hanem minőségi ügyfeleket vagy vásárlókat akarunk szerezni.
A tervezéssel kezdjük
Ehhez úgy kell összeállítanunk a videósorozatot, hogy az folyamatosan erre reflektáljon, mindig ügyeljünk rá, hogy a „csattanó”, vagy egy-egy kevésbé hangsúlyos rész mindenképpen a megnevezett konverziós célra utaljon.
Ilyen konverziós cél lehet egy feliratkozás, oktató anyag letöltése (majd feliratkozás), vásárlás, ingyenes regisztráció a bemutató termékre.
Ez az egyik legfontosabb lépés, ne hagyjuk ki, a levegőbe „videózni” nem szabad, pontosabban sok értelme nem lesz, csak az időnk megy majd vele, ami pedig pénz.
2. Megfelelő célközönség kiválasztása
Tudjuk, hogy mindenki a milliós nézettségre törekszik, azt várjuk a videóktól, hogy több százezren nézzék meg, se hirdetnünk, se foglalkoznunk ne kelljen vele a kiadás után. Ám van egy rossz hírünk, ez sajnos nem így megy.
Találjük ki, hogy kinek szól a videó!
A nagy nézettséggel bíró videók (vagy márkák videói) azért érnek el (többnyire) nagy közönséget, mert ilyen nagy célközönségre lettek tervezve. Amennyiben mi B2B irányvonalon mozgunk, üzletünk vásárlóközönsége szűk, szolgáltatásunk csak pár ezer embernek szól, akkor a videónkat is ennek mérten kell elkészítenünk. És ne is számoljunk százezres vagy több tízezres nézettséggel.
Úgy válasszuk meg a témát, stratégiát, hogy az korreláljon a célközönségünkkel, annak szokásaival és méretével. Vizsgáljuk meg a nemzetközi konkurenciát, nyugodtan lessünk tőlük, majd adjuk hozzá azt az értéket, amit cégünk vagy brandünk képvisel a szektorban.
Nem Hollywood a célunk, hanem hogy az ügyfeleinkre jellemző csoportnak olyan alternatív tartalmat nyújtsunk, amit a konkurencia nem használ.
3 Készítsünk saját érkező oldalt a videónak
Ha már van videónk, videósorozatunk, akkor annak üzenetét leginkább egy saját aloldallal, dedikált landing oldallal lehet átadni. Maga a videó YouTube-on nehezebben közli a tényleges koncepciót és üzenetet, mint ha egy rendes oldalt kapna a (pl.) oktatósorozatunk.
Ami a leginkább lényegesebb: hogyan akarunk leadet, ügyfelet, vásárlót, érdeklődőt generálni, célzottan és a videó üzenetét használva, ha a videómegosztó felületén (pl. YouTube) valódi esélyünk nincs erre?
Ezért kell saját landing oldal a videónak, melyen bármilyen üzenetet, CTA-t, konverziót el tudunk helyezni a videó mellett. Ezt az oldalt kell megosztanunk mindig, illetve a videóban is ezt kell promótálnunk.
Ezen az oldalon adjunk keretet az egész videónak, videósorozatnak, majd irányítsuk a figyelmet az általunk vágyott konverzióra.
Az is fontos aspektus, hogy a videós tartalom SEO szempontból is erősíti cégünk weboldalát. De ne feledjük, azzal nincs elintézve a dolog, ha valamelyik sarokba kirakjuk a videót a főoldalra. Fektessünk bele energiát, egy-egy ingyenes WordPress sablonnal néhány óra alatt, alapvető technikai tudással létre tudunk hozni egy olyan weboldalt, mely a célnak megfelel.
4. Mérjük a sikerességet!
Ahhoz, hogy a videó sikerességét mérni tudjuk, első lépésként meg kell határoznunk azokat a mérőszámokat, melyek ezt dogmatikusan megmutatják, valamint azokat a teljesítménymutatókat is ki kell emelnünk ezekből, melyek egybevágnak azzal a céllal, melyek miatt belevágtunk a videómarketingbe.
A következő listában ilyen KPI (Key Performance Indicators) teljesítménymutatókkal segítünk Önöknek:
Az átlagos eltöltött idő a videó landing oldalán
Hányan kattintottak a videó lejátszására a landing oldalon?
Mennyi ideig nézték a videót a felhasználók? Mikor állították le a lejátszást?
Hányan teljesítettek konverziót a videó landing oldalán (pl. feliratkozás) a teljes látogatottsághoz képest?
Mennyire változik a videó hatékonysága (tehát 2 hét után ugyan olyan hatékonyan generál pl. feliratkozókat?)
Milyen típusú videótartalom generál leginkább általunk várt konverziót?
Ezen változókkal pontosan követni tudjuk, hogy mely videónk működnek hatékonyan, melyikkel hol van hiba, melyiket mikor kell lecserélni és alapvetően működnek-e egyáltalán?
Láthatjuk, hogy nincsenek bonyolult alapszabályok a videómarketing elkezdéséhez, de nagyon fontos, hogy lépésről-lépésre, megfontoltam és földhöz ragadtan vágjunk bele.
Egy weboldalnak 0.05 másodperce van arra, hogy jó „első benyomást” tegyen a látogatóra. Igen, itt még közel sincs tartalmi elem, csak és kizárólag a látvány, ami kommunikációs szempontból a nem verbális szintet jelenti.
Ahogy az ember és ember között, úgy egy weboldal és egy ember között is történik nonverbális (azaz nem szóban kimondott) interakció, kommunikáció. Az első benyomás magasan a legerősebb, szinte teljes mértékben meghatározza a kapcsolat kimenetelét és skatulyáját (egy weboldal és az ember között erős idézőjellel).
Milyen eszközeink lehetnek a tartalmon kívül, melyek elég erősek ahhoz, hogy ilyen hamar pozitív attitűdöt teremtsenek a látogatóban? A nonverbális, tudat alatti, nem kimondott, azaz nem leírt tartalmi elemek.
Egy klasszikus: hova néz a felhasználó?
Ahhoz, hogy a legjobb tartalmunkat a lehető legjobb és „legelőkelőbb” helyre tudjuk kihelyezni, ismernünk kell azt a tényt, hogy egy user hova is tekint weboldalunkon. Ismert és elterjedt az a kutatási eredmény, mely rengeteg megerősítés után tényként kezelendő: a felhasználók „F” alakot követve, balról jobbra olvassák el a weboldalakat.
A híres F forma
Ezt a vizsgálatot különböző hőtérképes megoldással mérték és az egyik alaptézis a weboldalak tervezésének. A balról-jobbra haladást pedig már mi is megírtuk, a bal oldalra elhelyezett tartalmat jelentős mértékben nagyobb figyelem övezi, mint a jobb oldalit.
Győződjünk meg róla, hogy a header részbe és közvetlen alá helyezzük el a lényegi tartalmakat!
Alakítsunk ki bizalmat, nonverbális eszközökkel
Erre a legegyszerűbb mód, hogy az általunk a honlapra kitett képeket, portrékat újra átgondoljuk és górcső alá vesszük. Mi szerint? Az egyik legismertebb metakommunikációs tény a bizalom kiépítésével kapcsolatos: két fél közötti interakció alatt a testbeszéd egyik legjellemzőbb bizalmi indikátora a tenyér megmutatása.
Amikor az egyik fél a tenyerét mutatja, akkor tudat alatt azt próbálja kifejezni, hogy nincs rejtegetni valója.
Tenyér, a bizalom jele
Keressünk olyan stockfotókat, portrékat, ahol a modell tenyere is látszik, magunk is érezni fogjuk, hogy a „bizalmi faktor” magasabbra nőtt.
Alapvetően érdemes újravizsgálni minden stockfotót a webolalunkon, biztosan pozitív attitűdöt keltenek? Megfelelő modelleket választottunk? Ügyeljünk a modellek testbeszédjére, kar, kéz, tenyér, arcmimika és mosoly, ezek az elemek befolyásolják leginkább a pozitív vagy negatív hatást a vevő félben.
Irányítsuk a figyelmet
Ha sikerült elérnünk, hogy a honlapunkra érkezők első benyomását pozitívvá alakítottuk, akkor már csak azt kell elérnünk, hogy az általunk kitűzött irányba haladjanak tovább (vagy azt a célt érjék el).
Egy CTA gomb bal oldalra?
Ehhez szintén nyúlhatunk a testbeszéd eszközeihez, amennyiben újra embert, személyt ábrázoló képet választunk, mint dizájnelem:
Ha egy kép, melyen a modell kézmozdulata, mutatása a CTA felé irányul, könnyedén súlyos (és értékes) százalékokkal növelheti meg a konverziós vagy kattintási eredményeket. Hasonlóan irányíthatjuk a haladást ennél finomabb eszközzel is. Pl. scrollozásra ösztönözhetjük a látogatókat, ha egy közeli portrén szereplő modell arca lefelé néz sejtelmesen, azt sugallva, hogy lentebb valami izgalmas, értékes található.
Oda fókuszáljunk, ahova a látogatók is
Fentebb is említettük már az eye-tracking hőtérképes vizsgálatok eredményeit. Dr. Hong Seng kutató kapcsolódó és igen összefogó anyaga a következő elemeket emeli ki, melyek a weboldalak leginkább figyelemmel övezett területei:
1. logó
2. navigáció
3. keresés
4. header kép
5. írott szöveg
6. weboldal footer
Koncentráljunk mi is ezekre a területekre és e szerint alakítsuk a priorításokat. Tökéletesítsük őket és teszteljünk folyamatosan, hogy jobb és jobb eredményeket érjünk el.
Azok a színek
Bizonyára olvasóink többsége is tisztában van vele, hogy a színek erős pszichológiai jelentéssel bírnak. Éppen ezért koránt sem mindegy, hogy a weboldalunkon melyek a domináló színek. Fontos megjegyezni, hogy már a logónk és arculatunk tervezésekor is meg kell gondolnunk, hogy mik lesznek az alapszíneink, hiszen azok végig vezetni és alakítani fogják a rólunk kialakított, színek által keltett attitűdöt.
A színeknek számos jelentése van
Néhány példa a leginkább elterjedt meghatározásokkal:
Keep it Simple Stupid, azaz törekedjünk az egyszerűségre és az érthetőségre. Az alapelvet még 1960-ban alkották meg és a lényege, hogy minden rendszer akkor működik a legjobban, ha a lehető leginkább a letisztultságra és egyszerűségre törekszik.
Ez igaz a weboldalunkra is, igyekezzünk átlátható tagolást, átgondolt szövegezést és megfontolt, metakommunikációs szempontból is jól működő képeket és dizájn elemeket választani.
Mindezeknél fontos, hogy hagyjunk üres tereket a szem és a tudat pihentetésére, maradjunk a termék/szolgáltatás alaptulajdonságainak bemutatásánál, azaz végig igyekezzünk egyszerűen prezentálni a témát.
A fenti, illetve korábbi cikkeinkből is kiderült, hogy mennyi mindenre kell figyelnünk, amikor weboldal tervezésére adjuk a fejünket. Akár mi magunk készítjük azt, akár csak ötletelünk megbízóként, érdemes az alaptézisekkel tisztában lenni, hiszen fontos százalékokat jelentenek a végeredmény eredményességében.
A weboldal készítők és grafikusok elsősorban a logika oldaláról közelítették meg a munkájukat az utóbbi időszakban: navigálási metodikák, felhasználói élmény, konverzióra való törekvés. Ám, mi a helyzet az érzelmekkel? Mindannyian tudjuk, hogy a vásárlás folyamatába nem csak logikai lépések játszanak közre, hanem bizony az emóciók is.
A következő cikkben olyan trükköket és megoldásokat mutatunk be, melyekkel pozitív attitűdű érzelmeket kelthetünk a látogatóink körében.
Adjunk személyiséget az oldalnak vagy szolgáltatásnak
Az átlagember nem is gondolná, hogy egy személy, arc vagy figura a szolgáltatáshoz, termékhez való hozzárendelése milyen mértékben befolyásolja annak megítélését. Az adott személy vagy figura küllemi jellemvonásai kiemelten sok érzelmi interakciót képesek létrehozni.
Laza, komoly, exkluzív, felülkerekedő, pragmatikus mind olyan, küllemi vonásokkal könnyedén leírható és mutatható jellemzők, melyeket sugallhatunk weboldalunkon.
Amennyiben “megszemélyesítjük” cégünket, termékünket vagy szolgáltatásunkat, úgy számítsunk arra, hogy eme kiválasztott személy vagy figura alapján ítélnek meg minket elsősorban. Sokan a konkrét tapasztalás tanulságait is alárendelik (természetesen tudat alatt) ezen hangsúlyozott és tudatosan sugározott érzések alá (lásd Jófogás figura).
Ismerős, nem?
Szofisztikáltan, minimalizmust használva
A jelenleg futó webdesign trendek egyik legnagyobb “versenyzője” a minimalizmus. Sikere más területeken már jól ismert, webes elterjedése is évekre ezelőttre nyúlik vissza és töretlennek tűnik.
A letisztultság egy eszköz a mi kezünkben, hogy a lényegi információt és a CTA-ra utaló vagy azt elősegítő elemeket megfelelően kiemeljük. Ízlésessége a legtöbb ember számára emészthető formába önti még a bonyolult témákat is, a készítőket pedig sokszoros átgondolásra, megfelelő tagolásra készteti, sőt kötelezi őket.
Hiába használják sokan, élnek vele, pont a fent taglalt átgondoltság miatt elcsépeltté nem tud válni a minimalista felépítés, tördelés és grafikai megvalósítás. Igyekezzünk mi is törekedni rá!
Parallax görgetés
Szintén mai trend, bizonyára mindenki találkozott ezzel a megoldással: görgetés közben az adott weboldal háttere lassabban mozog, mint maga a görgetés, így egyfajta “videójátékos” hatást kelt.
Látványos, érdekes és rengeteg kreatív megoldásra ad lehetőséget, nem csak a háttérrel lehet játszani, hanem különböző elemek görgetésre való mozgatására is. Természetesen ez egy komolyabb grafikai és programozói feladatot jelent már, ám amennyiben weboldal készítésre, megújításra adjuk a fejünket, érdemes elgondolkodni egy ilyen megoldáson.
Az egész parallax görgetésnek az a lényege, hogy vizuálisan többletet nyújt, mint az átlagos weboldalak, ezzel jobban felkelti a látogató figyelmét a tartalomra.
Pszichológusok megfigyelték, hogy ha az ember nagyon figyel, elmélyedik gondolataiba, vagy stresszes szituációba kerül, akkor ezt a pozitív vagy negatív feszültséget valamivel történő “játszással”, piszkálással vezeti le. Gondoljunk a vizsgán a tollal játszó hallgatóra.
Egyes User Experience (felhasználói élmény) szakértők szerint ezt a megfigyelést át lehet ültetni a weboldalakra is. Bizonyos elemeket, ikonokat, logókat, menügrafikát alakítsunk úgy, hogy azok valamilyen vizuális interakcióba lépjenek a látogatóval. Mozogjon, elmozduljon, átszíneződjön, megfigyelhetjük magunkon is, hogy kattintgatni fogjuk ezeket, ha szembe találkozunk eggyel.
Az arc az egyik legbeszédesebb metakommunikációs csatorna, hiszen több száz üzenetet képesek közölni a másik féllel a különböző területek és izommozgások. Szem, száj, homlok, mosoly mind-mind rengeteg tudatos és tudatalatti üzenetet képesek üzenni a másik félnek.
Amennyiben stílusában adekvát, megfelelő, úgy bátran használjunk magas felbontású portré képeket szolgáltatásunk landing oldalán. Olyat keressünk, melyen egy arc látható, a saját megérzéseinkben bátran megbízhatunk, ha nekünk szimpatikus egy arc, vélhetően a nagyobb tömegnek is az lesz.
Láthatjuk, hogy apró megoldások, és érdemi változtatások is jelentősen befolyásolhatják weboldalunk sikerességét az emóciókeltés területén. Bátran nyúljunk ezekhez a taktikákhoz és megoldásokhoz, hiszen ahogyan a reklámiparban, úgy a weboldalak világában is működő eszközök ezek.
A KKV-s vállalkozók és cégvezetők pontosan tudják, hogy az automatizmusokon alapuló marketinggel mennyi időt, erőforrást, azaz pénzt lehet megtakarítani és más hasznosabbra fordítani.
Az automatizmusok élharcosai az űrlapok, hiszen olyan ügyfélszerző eszközök ezek, melyek ha megfelelő módon vannak elhelyezve, akkor rengeteg ügyfélhez segíthetnek hozzá minket, teljesen automatikusan.
Ám, ahogyan egy weboldalnak is lehetnek alapvető hibái, úgy az űrlapok is gyakran már-már triviális problémákkal küzdenek.
Vegyünk sorra 7 ilyen űrlapoknál előforduló hibát, melyek miatt valószínűleg kevesebben töltik ki azokat!
1. Spamtől való félelem
A legtöbb felhasználó azért ódzkodik egy weboldalra való regisztrációtól, vagy email cím megadásától, mert fél tőle, hogy kéretlen levelek, reklámok tömkelege árasztja el a levelező rendszerét.
Azonban roppant egyszerű ezt a félelmet megelőzni, hiszen csupán világossá kell tenni, hogy miért is kérjük el a felhasználó email címét, és mire fogjuk azt használni. A spam-félelmet egy kiegészítő, felugró, magyarázó szövegbuborékkal könnyedén elűzhetjük!
2. Facebook bejelentkezés kérésekor nem tisztázni, hogy milyen adatokat kérünk és megjelenítünk-e valamit az idővonalon
Az emberek nem szeretik a személyes terüket kiadni cégek kezébe, egyre több az olyan tudatos felhasználó, aki kiemelten kerüli a közösségi oldalának hozzáférésének megadását harmadik félnek.
Amennyiben rendszerünk megkívánja, hogy egy felhasználó pl. a Facebook accountjával lépjen be, akkor feltétlenül közöljük vele, hogy melyek azok az adatok, melyeket felhasználunk. Biztosítsuk arról, hogy sem neki, sem kapcsolatainak nem küldünk spamet, vagy bármilyen automatikus üzenetet.
Vajon az Ön űrlapja megfelelően van összeállítva?
3. Törlés lehetőségére való felhívás
Sokan sok helyre regisztrálunk, ám a szolgáltatások és oldalak hada közül csak néhány épül bele a napi, heti rutinunkba, így a spamek elkerülése okán az igazán tudatos felhasználó törli azokat a hozzáféréseit, melyeket már nem használ.
Tegyük világossá a regisztrálási oldalon, hogy az adott felhasználó bármikor, feltétel nélkül törölheti később a hozzáférését, ezzel a kétkedő és bizalmatlan usereket is jobban regisztrációra sarkalhatjuk.
4. Személyes információk kezelése
Bizonyos szolgáltatásokhoz kiemelten személyes adatokat kell kezelnünk, legyen szó demográfiai adatokról, bankkártya számról, számlaszámról. Amennyiben a felhasználó bizalmatlan, akkor ezeket nem szívesen adja meg. Amennyiben a regisztráció során felhívjuk a figyelmét az adatkezelési irányelveinkre, esetleg valós adatkezelési nyilvántartási számmal is rendelkezünk, akkor ez a bizalmatlanság könnyedén kioltható.
Hívjuk fel a felhasználó figyelmét arra, hogy mind szoftveres, mind fizikai értelemben maximális biztonságban, komoly, többszörösen védett szerverparkban tároljuk adatait a törvényeknek megfelelően.
5. Csak annyi adatot kérjünk be, amennyire valóban szükségünk van
Sokan találkozhattunk már olyan űrlappal, mely irreálisan sok adatot kért be a felhasználótól, kitöltése túl sok munkát igényel, míg közben az ellenszolgáltatás vagy termék közel sem ellensúlyozza ezt.
Törekedjünk arra, hogy tényleg csak azokat az információkat kérjük be, melyekre feltétlenül szükségünk van, lényeg az egyszerűség, sallangmentesség. Ha egy űrlapot több energia kitölteni, akkor az ellenszolgáltatás is magasabb értéket képviseljen!
Egyszerűség és korrektség, ne az űrlapunkkal végezzünk piackutatást!
6. Csak olyat kérdezzünk, ami kapcsolódhat hozzánk
Amennyiben olyan adat bekérése szerepel űrlapunkon, mely nem releváns az adott szolgáltatásunk, termékünk témájával, használatával, az könnyen problémát szülhet.
Ha egy felhasználó ezzel szembesül, akkor vagy nem tölti ki az űrlapot, vagy nem valós információt ad meg. Mindkét esetet elkerülhetjük, ha csak releváns, érthetően szükséges adatokat kérünk be. Ha olyan adatra van szükségünk, melynek relevánssága kérdést vethet fel, akkor egy felugró, magyarázó szöveggel tegyük azt világossá.
7. Ingyenes vagy próbaverzióhoz bankkártya bekérése
Logikai bukfenc és bizalmatlanságot szül. Ingyenes programverziókhoz vagy szoftverekhez a felhasználó azért nyúl, mert csak tesztelni akar, vagy bizalmatlan. Amennyiben ingyenességet ajánlunk, de bekérünk bankkártyaszámot, akkor alapvető logikai paradoxonba kerülünk a felhasználók szemében.
Az egész a bizalomról, érthetőségről szól! Ahhoz, hogy a feliratkozást, regisztrációt elérjük, a felhasználók részére tisztán, érthetően, relevánsan és logikusan kell azt tálalnunk. Törekedjünk a tiszta játékra és célra, ne egy regisztrációs űrlappal akarjuk az éves piackutatást is letudni.
